Minőségi idő: a játszótér

A játszótér egy fantasztikus hely. Van azonban néhány dolog, amit érdemes tudnod ahhoz, hogy az itt töltött idő tényleg felhőtlen legyen.

Veled akar játszani, neked akarja megmutatni magát.

A játszótér nem azért van, hogy te nyugodtan olvashass, dolgozhass, telefonálj, amíg a gyerek „elvan”. Tudd, hogy a játszótér a gyerekednek egy olyan hely, ahol bevonhat téged a játékaiba, ahol megmutathatja neked, hogy milyen ügyes. Lehet, hogy az is elég neki, ha csak nézed, de lehet, hogy azt akarja, hogy fogd a kezét. Azt javasoljuk, hogy tedd félre a munkát, és örüljetek együtt a játéknak. Élvezd ki a pillanatot, hogy figyelheted a gyereked fejlődését, ügyességét, és kísérheted őt – a padról vagy a mászóka mellől.

Légy türelmes.

Mert ő egy gyerek, aki csinál veszélyes dolgokat, és meggondolatlan, bátor és vakmerő, kalandvágyó és csodálatos. Pont mint amilyen te is voltál gyerekként. Engedd neki, hogy felfedezze saját magát. A játszótér tökéletes hely arra, hogy a gyereked próbálgassa a határait. Szüksége van arra, hogy megtapasztalja, mire képes – hogy tud mászni, kúszni, lógni, futni. Nem szabad túlóvni. Engedd őt! Hiszen ott van nálad a tökéletes gyógyír minden apró balesetre: például egy ölelés vagy gyógypuszi.

A te felelősséged, hogy a gyereked biztonságban legyen.

A játszótér úgy van kialakítva, hogy a gyerek biztonságban legyen, de mindig történhetnek balesetek. Nem várhatod el más szülőktől, hogy a te gyerekedre is ők figyeljenek. Ráadásul több szem többet is lát... Szóval figyelj oda, hogy mit csinál a gyerek, és terelgesd tovább kedvesen, ha veszélyes dologba kezdett.

Ne bántsd a gyereket.

A gyerekkel való kiabálásnál és veszekedésnél jobban csak a gyerek megütése tilos! Tudd, hogy minden gyereknek rossz és félelmetes, ha kiabálni hall téged, nem csak a sajátodnak (de nyilván neki a legjobban). Próbálj meg lenyugodni, mert ha dühös vagy, nem azt hallja meg a gyerek, hogy mit mondasz neki, hanem csak a dühödet. Sokkal sikeresebben tudod őt megóvni vagy meggyőzni, ha higgadt és nyugodt maradsz.

Elhagyni a játszóteret szinte mindig nehéz. Az idő másként telik a gyereknek, mint neked.

Hiába egyeztek meg abban, hogy öt perc múlva indultok, a gyerekek egyrészt nem tudják, hogy mennyi az „öt perc” (mert nincsenek tisztában az óra/perc/napszakok jelentésével), másrészt az időt leginkább legyártott homokpogácsában „mérik". Ha a gyerek jól érzi magát, szeretne még maradni – ahogy te is szívesen maradsz egy neked kellemes helyzetben, pedig tudod, hogy már indulnod kellene. Azt javasoljuk, hogy légy türelmes. Beszéljétek meg a gyerekkel, hogy még hányszor csúszhat, mászhat stb. mielőtt indultok. Ezt pedig következetesen tartsd be.

S persze a klasszikusok...

Ne szemetelj, ne etesd más gyerekét (anélkül, hogy az őt kísérő felnőttet ne kérdeznéd meg előtte), csukd be magad után az ajtót, ha a játszótér kerítéssel van körbevéve, és végül: ne neveld más gyerekét.

Hidd el, a jó példa ragadós, szóval a saját gyerekeddel legyél jól!

További érdekes cikkeket találsz a Hintalovon Alapítvány oldalán.