Gyermeki fantázia, a személyiségfejlődés mozgatórugója

Nem véletlenül mondják, hogy a gyerekek sokáig álomvilágban élnek: a gyerek fantázia csodákra képes, hiszen a segítségével akár minden percben más és más univerzumot teremthetnek maguk köré. 

Ez a fantáziálás valójában nagyon fontos a személyiségfejlődést befolyásoló tényezők közül. Sőt, más készségük fejlődésében is alapvető szerepet játszik! A passzív befogadást erősítő, ingerekkel túlzsúfolt digitális korban a szülőkre komoly feladat hárul: a fantázia fejlesztése.

Tippjeinkkel és fantázia fejlesztő játékok listájával megmutatjuk, hogyan teljesedhet ki a gyermeki fantázia és ezzel a gyermek személyisége a 21.században is! 

A személyiségfejlődés fontossága kiskorban

A gyermekeknél a személyiségfejlődés nem tudatos folyamat eredménye. Minden korai éveikben őket érő inger, hatás és tapasztalat lehet a személyiségfejlődést meghatározó tényezők egyike. A kisgyermekkor a következő készségek és jegyek kialakulásának az időszakai: 

• Szociális készség: A kicsi felfedezi az emberek egymáshoz való viszonyát, keresi a helyét a világban, és elkezdi megtanulni, kivel hogyan viselkedhet. 
• Empátia: Megtanul együtt érezni a másikkal, bele tudja képzelni magát a helyzetébe.
  Például: nem bántom a másikat, mert szeretném, ha engem sem bántanának. 
• Kitartás: A gyermekkori fantáziálás kitartó munkával sikerré válhat.
  Például: sokat dolgozom az elképzelt rajzomon, és büszke leszek a végeredményre. 
• Temperamentum: Az első években alakul ki a gyerek temperamentuma is: mennyire lesz aktív, társasági vagy inkább introvertált típus? 

A szülők szerepe a személyiségfejlődés terén

A legnagyobb hatással kétségkívül a szülők lehetnek a gyermek egyéniségének kialakulására, hiszen az úgynevezett “pszichológiai születés” 2 éves korban történik, amikor a család a kicsi fő közössége. A személyiségfejlődés szakaszai pedig lehetőséget adnak a világ és saját maga egyre mélyebb felfedezésére és alakítására. 

A baba két hónapos kora után kezd kapcsolatot teremteni a külvilággal. Ennek a legalapvetőbb eszköze az érintés, ezért nagyon fontos, hogy a szülők gyakran tartsák a kezükben a kicsit. 10 hónaposan már mocorog, rájön, hogy hatással lehet a környezetére, kialakul az éntudata. Az identitás és a főbb személyiségjegyei másfél éves korára rögzülnek.

Maga a fantáziálás ezután kap döntő szerepet, amikor már értelmezni tudja a meséket, történeteket és képes összefüggéseket látni. A gyerek fantázia pedig a szülőktől érkező információkon kap szárnyra: a történeteinkkel, viselkedésünkkel tehát mi alakítjuk a vágyait, félelmeit, álmait, vagyis a személyiségét. 

A gyermekkori fantáziálás hatásai

Növeli a kreativitást

Az elképzelt jeleneteket, karaktereket elmesélheti a szüleinek vagy le is rajzolhatja őket. Az alkotómunka pedig a finommotorikus és a kreatív készségeket is fejleszti, nem beszélve a memóriáról. 

Kitartóvá tesz

A fantáziálás egy kedves, áhított történésről, tárgyról, eredményről eltökéltté teszi a gyerekeket a cél elérése iránt.

Ha reálisak az elképzelései, buzdítsuk a megvalósításra és segítsük az elérésében! Ha például arról álmodozik, hogy a nyaraláson majd egyedül úszik a Balatonban, motiváljuk, hogy figyeljen oda az uszodában és legyen kitartó!

Színesíti a gyerek személyiségét

A gyerekek képzeletükben olyan helyzeteket is át tudnak élni és olyan szerepekben is kipróbálhatják magukat, amik a valóságban nem lehetségesek. A tanulságokat és az elsajátított tulajdonságokat viszont kamatoztathatják a való életben is!
Például ha a fantáziajáték keretein belül olyan szuperhősök, akik megvédik az elesetteket, az óvodában is támogatni fogják a társaikat erőszakoskodás helyett. 

Önállóságra nevel

A fantázia világában a gyerekek gyakran felnőttként képzelik el magukat, vagy olyan dolgokat próbálnak ki, amiket még nem sikerült teljesíteniük. Miért ne lehetne a mi gyerekünknek olyan szuperképessége, ami villámgyors pakolásra ad lehetőséget? 

Szociális készségeket fejleszti

Ha a fiktív kalandokat nem egyedül élik át, hanem például társaikkal szövetkeznek az erdő lakóinak megmentésére, másnap az óvodában is nyitottabban fordulnak majd a többi gyerekhez. 

Mit tehetünk szülőként a gyerek fantázia fejlesztéséért?

Bár a személyiségfejlesztés az óvodában is része a pedagógiai programnak, szülőként továbbra is mi tehetünk legtöbbet a gyermeki fantázia kivirágzásáért különböző fejlesztő játékok és szerepjátékok segítségével. 

• Olvassunk sok mesét!

A mese a legklasszikusabb és legjobb módja a fantázia fejlesztésének! Variáljuk a témákat és a mondanivalót, és mindig beszélgessünk a történetről és a szereplőkről! 

• Kérdezzük meg a gyerekeket, mit álmodtak!

Miközben az álmaikról mesélnek, a képzelőerejüket is használják. Ráadásul a memóriát is fejleszti, ha felidéztetjük velük a tudatalatti kalandjaikat! 

• Játsszunk szerepjátékokat!

Ha beleélik magukat mások helyzetébe, nem csak empatikusabbá válhatnak, de számos fontos és pozitív tulajdonságot is megtaníthatunk nekik. Vegyük igénybe babák, bábok és játékfigurák segítségét, és hagyjuk hogy azok legyenek, amik csak szeretnének!

• Társasozzunk!

A stratégiai változatokkal a fantázia mellett a logikus gondolkodásért felelős kis agysejteket is megdolgoztathatjuk!

• Jöhetnek a kifestők, kreatív játékok!

Az olyan fejlesztő játékok, mint a kifestők számos készséget fejlesztenek, köztük természetesen a képzeletet is. 

• Diavetítőzzünk!

Hagyjuk, hogy a kivetített képek mellé a gyerekek költsenek mesét! Kérdésekkel segíthetjük, terelgethetjük a dramaturgiai szálakat, amiknek a végén egy saját alkotás kerekedik! 

Képek forrása: Canva